hőszigeteljünk?
-
Legelőször is épületeink nem felelnek meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak
hőszigetelés szempontjából,
(ami magyarországi vonatkozásban; falak esetében kb. U < 0,4 W/m2K,
tetők esetében kb. U < 0,25 W/m2K hátbocsátási értéket jelent)
- A nem megfelelő
hőszigetelő-képességű épületek üzemeltetése rendkívül
gazdaságtalan. Egy hőszigetelő-anyag nélküli épület energiafogyasztása
akár 3 – 4 szerese is lehet egy jól hőszigetelt kialakításúnak!
- Az egyáltalán
nem, vagy csak kismértékben hőszigetelt falak, padlók „húznak”,
rossz hőérzetet nyújtanak. Nincs senkinek kedve a fal mellé ülni, oda
íróasztalt, fekhelyet, ülőgarnitúrát elhelyezni. Az ilyen padlókon
nem tanácsos mezítláb járni, leülni pedig „életveszélyes”!
A hőérzeti követelmény kötelező hazai előírás, miszerint a belső
felületek (falak, padlók, stb.) hőmérséklete legfeljebb 3 oC-al lehet
alacsonyabb a helyiség léghőmérsékleténél.
- A rossz hőszigetelő
-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken lecsapódik a pára. Nem
csak a felületeken, hanem a fűtési időszakban belülről kifelé áramló
(diffundáló) pára, a szerkezetek hideg rétegeiben is kicsapódik.
- A nyirkos
szerkezetek (miként a nedves ruha) nem hőszigetelnek, sőt; a párolgás még
további hőelvonással jár, többletfűtést igényel.
- Ha olyan
helyeken jelentkezik nedvesedés, ami télen átfagy, pl.: homlokzatvakolat,
külső falak homlokzat felöli polisztirol alá hűlő része, épületlábazatok,
stb. ott az anyagok vagy szétfagynak, vagy rohamosan csökken élettartamuk.
hőszigetelő-anyag
fontossága:
- Ahol tartósan
nedves a felület, ott a penészgombák elszaporodnak, (72 órát meghaladó
ideig 75%-nál magasabb a páratartalomnál.)
- A penészes lakások
egészségtelenek is, gyakoribbak a különböző légúti- és allergiás
megbetegedések
- A rossz szigetelő
-képességű épületek megfelelő téli fűtése és nyári hűtése,
szinte megfizethetetlen energiaszámlákat eredményez.
A felsorolt kockázatok
a szigetelések , hőszigetelések elhagyásának, illetve
alul méretezésének hiányosságaira utal.
Mérési adatok
alapján, az épületek hő-veszteségének jelentős része a külső
falakon, födémeken, koszorúkon (kb. 60%), kisebb része a nyílászárokon
és a tetőn (20-20%) keletkezik, ezért az 1980-as évektől folyamatosan látják
el az épületek külső falait utólagos hőszigeteléssel.
A hőszigetelés
jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, megszünteti az épületfizikai
károsodásokat (páralecsapódás, penészesedés) és kedvezően befolyásolja
a lakóklímát. Ehhez járul még, hogy a kevesebb tüzelőanyag felhasználás
következtében csökken a károsanyag-kibocsátás, s ezáltal tisztább
lesz a levegő és kellemesebb a környezet.
A hőszigetelő
lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán
fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a
leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják.
A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.
Néhány gyakorlati
tanács
A homlokzati hőszigetelési
módszerek új és felújításra kerülő régi épületek utólagos hőszigetelésére
egyaránt alkalmasak. Hatásosságuk elsősorban a szigetelő réteg anyagától
és vastagságától függ.
A hőszigetelés általában
a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést
csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos
készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetelő réteg és a homlokzati fal
csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre
és gombásodásra vezethet.
A homlokzati falak
hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének
hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról
kell hő szigetelni. A hőszigetelő-anyag réteg vastagságának meghatározását
itt is fontos.
Egy családi háznál általában a
teljes hő veszteség 30 %.-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű
határoló falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelő
rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely
télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát
eredményez.
Télen hideg, nyáron a meleg - elégtelen
hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér
- főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.
Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával,
télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet
biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat
az átforrósodástól.
A szigetelések
feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása.
|